Történet

Névadónk:

A túrkevei gimnázium 1951 óta viseli Ványai Ambrus nevét.

Ványai Ambrus nevét Szerémi György: Magyarország romlásáról a XVI. Század közepén című latin nyelven írt krónikája említi először az 1514. évi Dózsa-féle parasztháború leírása során.

“…..Rendelt már Székely György (Dózsa György) trombitásokat, dobosokat. Rendelkezett és fel-kerekedett Nagytúrról. Vele volt Ványai Ambrus parókus egy csapattal. Ez krakkói Baccalaureus volt és dühös természetű, mégis tele minden tudománnyal.”

“Amint Székely György táborához érkezett, beajánlotta magát. Mivel Székely Györgynek nem volt jegyzője, megörült neki, … és az Ambrus pap és jegyző megadta magának a felhatalmazást felszen-telni a népet a szent keresztre.”

Székely György a következő jegyzetet fűzi Szerémi György munkájához.

“Ambrus dévaványai plébános azonosítható a krakkói magyar tanulók burzájának egykori tagjával Túrkewy Ambrussal.”

Márki Sándor: Dózsa György forradalma című munkájában ezt írja:

“… Még nevezetesebben gyarapodott serege másnap (június 4.), mikor útközben a dévavá-nyaiak egyesültek vele. Papjok Túrkewy Ambrus volt, aki 1493-ban a krakkói egyetemen theológiából babérkoszorús lett.”

Ennyi a rendelkezésre álló történelmi adat Ványai Ambrus kilétéről. Ványai Ambrus neve nemcsak történelmi feljegyzésekben, de szépirodalomban is szerepel. Legrészletesebben Gergely Sándor Dózsa regénytrilógiájában.

A krakkói Jagelló Könyvtárban őrzött kéziratos anyagból Ványai Ambrussal kapcsolatban további adatok gyüjthetők.

Túrkewy Ambrus neve a krakkói egyetem halgatóinak névjegyzékében fordul elő. Egyszer a magyar burzában (diákotthon) lakó diákok kimutatásában “Ambrosius de Thurkewi” alakban 1494-ben.

A következő beírás 1501-ből a Krakkói Egyetem Anyakönyvében található “Ambrosius Matthei de Thartew” (Thurkewy-nek olvasható) alakban szerepel.

A Túrkewy Ambrus nevét azok között a magyar Ambrusok között kell keresni, akik 1501 után kapták meg a baccalaureátust.

Ambrosius de Agria (Eger) 1502.

Ambrosius de Corona (Brassó) 1503.

 Ványai Ambrus az első lehet. Az előző években az Ambrosius de Agria név nem szerepel a hall-gatók között, ezért valószínű, hogy a “de Agria” név nem helységre vonatkozik, hanem szélesebb értelemben az egyházmegyét jelenti, ahonnan a diák az egyetemre került.

A XV.-XVI. Században Túrkevi az egtri püspökség jobbágy faluja volt, s valószínű, hogy a túrkevi jobbágyfi Ambrust az egri egyházmegye iskoláztatta.

A történeti feljegyzésekből és a krakkói egyetem adataiból arra következtethetünk, hogy a Dózsa György kancellárjaként említett Túrkewy vagy Ványai Ambrus azonos azzal a személlyel, aki a krakkói egyetemen az 1502. évben baccalaureus lett, s aki a túrkevei gimnázium névadója. 

 

Történet:

„ Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”

Babits Mihály

Iskolánk alapítója PÁRDUCZ REZSŐ református lelkipásztor,  aki 1947-ben kezdte el szervezni a helyi gimnáziumot. Az intézmény a szolnoki VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM  kihelyezett tagozataként kezdte meg működését az akkori  POLGÁRI ISKOLA, a mai Kossuth úti általános iskola épületében.

1947 szeptemberében kapták meg az
engedélyt a különbözeti vizsgára előkészítő tanfolyam megindítására.

Akik sikeres vizsgát tettek decemberben, a gimnázium V. osztályába léphettek.

Így 1948 januárjában Túrkevén elkezdődött a gimnáziumi oktatás.

1950. március 17-én a gimnázium   önálló igazgatási jogot kap.

1950 júliusában az iskolaalapító, Párducz Rezső meghalt.
Munkáját BRACSOK ISTVÁNNÉ SZABÓ MARGIT és PAPP LAJOS középiskolai tanárok vették át.

1950-ben az iskola megkapta a régi mezőgazdasági iskola épületét a hozzátartozó mellékhelyiségekkel
együtt.   ( 4 tanterem, tanári szoba, iroda) 

1951-ben  az intézmény felveszi Ványai Ambrus nevét.      

   1951 júniusában szerveztek először érettségi vizsgát. Ekkor az iskola létszáma 100-110 fő között mozgott. A tantestületet 8 tanár alkotta.

1954-ben Bracsok Istvánné Szabó Margit lett az igazgató
Tíz évig vezette az intézményt, irányítása alatt kezdett az iskola erősödni , gyarapodni.
Jelentősen javultak a tárgyi feltételek. A szemléltetőeszközök állománya megfelelt a kor színvonalának. Ebben a fejlesztő munkában oroszlánrészt vállalt az iskola két tanára, IVÁN SÁNDOR és SIMON LÁSZLÓ.

1200 kötettel megnyílt az iskolai könyvtár a diákok számára .
RANKAI JENŐ tanár úr vezetésével megkezdte működését az irodalmi színpad

1964-ben két első osztály indult.

A meglévő négy tanterem kevésnek bizonyult, így 5. teremként a Keresztgödör mellett található egykori LEVENTE OTTHON  – a diákok által találóan Villa Negrának  nevezett -épület szolgált.

1968–ban jelentős építkezések történtek. Az épület 3 tanteremmel bővült A régi és az új szárnyat folyosóval, zsibongóval kötötték össze. Fizika előadót rendeztek be.

A 70-es években elkészült a kézilabdapálya is.

1966-tól 1972 -ig a gimnázium épületében működött  a 626. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola. Mivel a tárgyi és személyi feltételek nem voltak megfelelőek, célszerű volt  a középfokú képzést a szakközépiskola létrehozásával továbbfejleszteni.

1970 szeptemberében új iskolatípus kezdi meg működését,
39 fővel. a KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA gépjárműtechnikai tagozata 39 fővel.

A következő években több új épülettel gazdagodik az intézmény.

• 1970-ben kezdik el építeni az új iskolaépületet
• 1971-ben elkészül a 800m²-es tanműhely.
• 1972 őszére készül el a szakközépiskola épülete.

Ennek a fejlődésnek aktív irányítója, szervezője  Kórizs István, az intézmény akkori igazgatója.

1973 nyarán megkezdődött a diákotthon építése nemzetközi építőtábor bevonásával .
1975 szeptemberében foglalhatták  el új otthonukat a diákok. (124 férőhely)
Az első igazgató  FARKAS DÁNIEL

• 1974-ben megkezdődik a sportcsarnok építése Túrkeveváros társadalmi összefogásával.
• április 4-én adják át a modern épületet.

Ebben az évben vállalhatja az iskola a NAGYKUN DIÁK SPORTVIADAL megrendezését. Iskolánk ezen a rangos versenyen első helyezést ért el.A sporteredmények figyelemre méltóak.

A sportélet megszervezésében döntő szerepe van az iskola volt diákjának , TÚRI IMRE testnevelő tanárnak.
A szertorna sportág újjáélesztése KURTZ JÓZSEF érdeme.

1979-től CSEH SÁNDOR lett az igazgató. Sokat tett a szakképzés fejlesztéséért. Vezetése alatt vált teljessé a szaktantermi rendszer. A diákok a legkorszerűbb eszközökkel, gépekkel dolgozhatnak.

2005-től OZSVÁTH LÁSZLÓ veszi át a Cseh Sándor által megkezdett munkát. Fő célja a szakképzés megerősítése és a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó rendszer kialakítása. Elindul a szakiskolai rendszer, ahol hegesztők  és járműfényezők képzése folyik.

Iskolánk jelenleg a KARCAGI  SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
tagintézményeként működik és nyújt széleskörű képzési lehetőségeket a
8. osztály és az érettségi után egyaránt.
A felnőttoktatásban is komoly szerepet vállal.

 

Hagyományaink:

A hagyományok őrzése egy sajátos, speciális arculatot biztosít az iskolának, s segít megkülönböztetni intézményünket a többi, hasonló képzést nyújtó iskolától.

Hagyományos rendezvényeink:

• Diáknap, gólya bál 
• Sportnap
• Szalagavató ünnepség
• Vidám-ballagás 
• Ballagás 
• Nagykun Diák Sportviadal
• Karácsonyi ünnepség 
• Diák-tanár futball mérkőzések
• Egyéb események

Hagyományos versenyeink melyeken a diákok részt vesznek minden évben:

• Arany Dániel matematika verseny
• OKTV
• OSZTV
• Nemes Tihamér számítástechnikai verseny
• Iskolai szintű szaktárgyi versenyek